2014. április 6., vasárnap

2. - Első fejezet ∞

Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni.



* Kiara szemszög *

Lustán fordultam hasra hogy a szemem eltakarjam az erős napfénytől. Kate mellém, dobta a ruháim és lehúzta rólam a takarót. Nem volt erőm felkelni. A turnézáró bulim túl jól sikerült. Halottam, ahogyan Kate magyaráz, de egyszerűen nem volt erőm. Fáradt volt és még a fejem is fájt a tegnap alkoholtól. Fejemre húztam mentségvárul a párnát, de hamar az is a földön landolt a takarómmal együtt. Majd a egy váratlan pillanatban egy váza hideg víz landolt fejemen, hátamon. Tágra nyílt szemekkel ültem fel és az előttem álló személyre, néztem.
- Komolyan nem vagy normális! – dörzsöltem libabőrös karom.
- Megmondtam, hogy kelj fel Kiara. Nem sokára indul a géped.
- Ühm.. – nyögve álltam fel, majd a fürdőbe vettem az irányt.
Kifésültem hosszú kócos hajam, majd megmostam az arcom. Meghallottam egy elég ritmusos zenét, és Jenn táncolta be magát a fürdőszoba ajtón, kezében a telefonnal. Beállt mellém a tükör elé és a kezében lévő telefont mikrofonnak használva énekelt, míg Én, mint egy táncosa táncoltam neki. A refrénnél mind ketten teli torokból kiabáltuk a szöveget és fenék rázással zártuk. Kate szinte kiszakította az ajtót, ahogy bejött hozzánk és mérgesen nézett ránk, de mi csak felnevettünk és tovább csináltuk.
- Felébresztitek az egész hotelt!
- Ugyan már Kate lazíts! – ment oda hozzá Jenn.
- Ha nem hagyjátok abba ez lesz a harmadik hotel, ahonnan ki fognak minket rúgni zajongás miatt. – fonta keresztbe karjait maga előtt – Jenn, menj, ki kérlek.
- Megyek már. – emelte fel megadóan kezeit és elment.
Kate becsukta maguk után az ajtót, és újra magamra hagytak. Néha olyan bosszantó, semmit se lehet csinálni. Bár lehet, ha nem ilyen lenne, akkor nem lett volna rendben az egész turné. Késtem volna, nem tudtam volna hova megyek. Az előző „jobb kezem” azért lett lecserélve, mert mindent lerontott, és amiért én is azt mondtam, hogy menjen el az azért volt, mert lefeküdt a barátommal. Ő volt az első fiú Harry óta. Már majdnem egy éve, hogy együtt voltunk, amikor raja kaptam őket az öltözőben. Rosszul voltam napokig utána, semmihez se volt kedvem. De akkor jött Jenn és megmentet. Onnantól kezdte minden jó volt újra.

/ 4 évvel ezelőtt /

- Kiara Hastings! – kiabálta a színpadon álló ember – Kiara Hastings!
- Ez meg mi? – néztem idegesen barátnőmre.
- Menj már! – lökött meg, majd elindultam, hiszen kiszúrt a színpadon lévő férfi.
- Ah, Kiara. Szia, Ryan vagyok. Mi fogsz nekünk énekelni? – nyújtotta át a mikrofont.
- Öhm.. – vettem el tőle – Öhm..
- Az egy jó szám. – nevetett Ryan – Na hajrá!
Jenn a színpad előtt biztatott és videózni kezdett. Elindult a kedvenc számom dallama és onnantól kezdve nem féltem megszólalni. Végig énekeltem az egészet, majd az egész színház állva tapsolt meg. Arcom pírba borult és lehajtottam a fejem. Jól esett hogy így tetszett nekik, de akkor se akartam, hogy rám figyeljenek.
- Hatalmas tapsot neki! – állt be mellém Ryan aki amolyan válogató vezető volt – Csodálatos hangod van Kiara! Kár hogy nem jöttél előbb. Kész szerencse hogy a barátnőd beajánlott ide téged!

/ jelen /

- Ott van London! – sikított Jenn és megfogta a karom.
Nevetve néztem rá, és visszanyomtam az ülésébe. Sokszor mondta, hogy menjek vele vissza Angliába, de nem mentem. Főleg, azért mert tudtam kikkel lesz. One Direction. Ha bármelyik tini lány előtt kimondják ezt a szót, valószínűleg falra másznak, és sikítva ájulnak el. Hatalmas rajongó táboruk van. Zayn, Niall, Liam, Louis és Harry a legnépszerűbb a lányok körében. Zayn és Louis jó barátom lett egy buliból és szinte minden nap beszélünk. Niall Jenn barátja már két éve. Öt év telt el. Azóta se merek vele találkozni. Félek, hogy elgyengülök, és vele akarok maradni, hol ott barátnője van. Még ha el is kerülöm, ő biztosan hozzám fog szólni és beszélgetnem kell vele.
Kapucnival a fejemen húztam magam után a bőröndöm és követtem barátnőmet, aki előttem ment. Egyszer csak eltűnt előlem és elveszve éreztem. Körbe pillantottam de nem láttam sehol se. Már nyúltam a zsebembe mikor valaki megfogta hátulról a derekam. Majdnem elejtettem a telefonomat az ijedtségtől. Megfordultam és Zayn nagy mosolyával találtam szembe magam. Egyből megöleltem és megpusziltam az arcát. Lou mellette vigyorgott és már készült elsütni újabb nagyszerű viccét, de mielőtt megtette volna őt is megöleltem.
- Jó hogy végre itt vagy! Nem olyan jó csak telefonon beszélni. – fogta meg Zayn a táskáimat.
- Az biztos! Alig várom, hogy bemutassam neked a barátnőmet! – húzta Louis a bőröndöm.
- Én is! – mosolyogtam rájuk – Meséljetek, mi történt?
- Liam pár napra lelépett így nem tudjuk neked bemutatni sajnos. De Brooke nagyon fog neked örülni! – vigyorgott Zayn és kinyitotta az autót.
- Kiara! – vigyorgott rám Niall és egyből megölelt – Jó újra látni.
- Téged is! – öleltem meg – Köszönöm hogy ott voltál múltkor a koncerten.
- Ez természetes, de legközelebb Te jössz a miénkre. – kacsintott.
- Rendben! – emeltem fel megadóan a kezeim.

****

Zayn kinyitotta az ajtót és bementünk rajta, míg a fiúk behozták a táskáinkat. Brooke kinézett a konyhából, majd a kezében lévő rongyot eldobva rohant oda hozzánk. Szorosan öleltük egymást hárman. Szinte el sem akartuk engedni a másikat. Az évek során Brooke lett a harmadik kerekünk a barátságban. Jenn vele szerepel egy sorozatban ahol mind a ketten főszereplők. Az egyik forgatáson ismertem meg őt. Akkor ismerkedtünk jól meg mikor ott volt az egyik koncertemen és utána buliba mentünk.
- Annyira hiányoztatok! – mosolygott Brooke – Sajnálom hogy nem voltam ott a záró koncerten!
- Semmi baj! Most már együtt vagyunk.
- El! – kiabált be a konyha felé Brooke, mire megjelent egy magas barna hajú, vékony lány – Lányok ő itt Eleanor. Louis barátnője.
- Sziasztok. – mosolygott ránk.
- Ő itt Jenn. Ő meg Kia. – mutatott be minket.
Bementünk a nappaliba, illetve behurcoltak minket és leültettek a kanapéra. A három fiú lihegve jött be hozzánk és ránk néztek. Tudtuk mit fognak mondani, így egyből felnevettünk. Hatalmas volt az egész ház. Modern berendezés, világos színek. Sok kép a csapatról, a párokról és a díjak egy nagy szekrényben. Elnézve szinte ugyan annyi díjunk van, vagy lehet nekik több egy kicsit.
- A fiúkkal azt beszéltük, hogy maradhatnátok itt, hiszen ők úgy is csak hétvégén vannak itt, és így nem kell hotel szobát bérelni vagy hasonlók. – mondta Eleanor, miközben megfogta Louis kezét.
Annyira édesek együtt. A félénk és a nagyszájú. Előre tudom, hogy már most imádom őket. Pont úgy, mint Brooke és Zayn kapcsolatát. Már hét éve, hogy együtt vannak. Brooke Zayn egyik legjobb barátjával járt és így ismerték meg egymást. A fiú sokszor megütötte és erőszakosan bánt vele. Brooke elmesélte hogy nem egyszer erőszakolta meg és egyszer Zayn észre vette rajta a lila kéznyomot. Végül is Zayn megmentette Őt, és azóta együtt vannak. Tavaly nyáron megkérte a kezét is. Mindig húzom az agyát, hogy esküvőt akarok, de ők még tervezni sem tervezik. Azt mondták, hogy majd egyszer csak lesz, és akkor majd szólnak.
- És Harry? – kérdezte Jenn.
- Hát.. – nevetett fel Brooke és összenézett a mellette ülő párral.
- Caroline társaságában van. – mondta orrhangon El.
- Még mindig te utánzod a legjobban! – röhögött Niall.
- Nem bírjátok? – néztem rájuk.
- Ki nem állhatjuk. Harry meg olyan hülye hogy minden mondatára ugrik. Egy papucs lett. – vonta meg vállait Zayn – De azért vicces nézni őket, olyan 3D-s vígjáték.
- De gonosz vagy! – nevetett Jenn.
- Este elmehetnénk bulizni. – dobta fel a témát Louis – Ma nyílik meg az új pub a közelben.
- Tényleg, arról mesélt valamelyik nap Liam. – bólintott Zayn – Én benne vagyok.
- Szerezzetek nekem egy pasit! – emeltem fel a kezeim megadóan és nevettem.
- Lesz ott egy pár drágám. – kacsintott Jenn.
- Akkor ezt megbeszéltük. – állt fel Louis – Mi haza megyünk és elkészülünk. Nyolckor itt találkozzunk.
Mindenki bólintott, majd elment a két pár és hárman maradunk. Felmentem a szobába, amit mondott Niall és kipakoltam a táskáimat. Semmi extra nem volt. Karamell színű falak, sötét barna bútorok és egy hatalmas franciaágy. Bedőltem az ágyban és az éjjeli szekrény felé, néztem ahol egy kisebb fa doboz volt. Furdalt a kíváncsiság mi lehet benne, így felnyomtam magam az ágyon és az ölembe vettem. Röhögtem magamban egyet, mert arra gondoltam, hogy biztos óvszer van benne és síkosító vagy egy bilincs kulcsa. De nem, egyik sem volt benne. Helyette egy nyaklánc volt benne képpel és egy gyűrűvel. Ami mind az enyém volt. A nyaklánc, amit Harry és Én hordtunk, a gyűrű, amit akkor kaptam mikor visszajött Londonból és az a kép, amit a születésnapi bulimon csináltak rólunk. Azt hittem jobban meg fog hatni, de nem. Nem éreztem semmit. Visszaraktam a helyére és elővéve egy koktél ruhát átmentem a fürdőszobába zuhanyozni.

****

Egy helyben toporogva vártuk hogy végre sorra kerüljünk. Olyan kínos volt, mindenki egymás kezét fogta, puszilkodtak és aranyosak voltak, aztán jöttem Én. Egyedül vigyorogva kínomban. Biztos jót nevettek rajtam azok, akik láttak minket. Mikor végre bejutottunk egyből a pulthoz szabadultam és kértem magamnak valami ütős piát. Örültem, hogy nyár van hiszen, így nem kellett kabátot meg ilyeneket hozni.
Kezemben egy üveg koktéllal táncoltam egy nagyobb fiú csoport társágában. Sok féle színben játszott a helység. Füst gépekkel tele volt, így kissé ködös volt a látás, de ettől izgalmas is volt egy részt. Dübörgött a zene hatalmas hangfalakból mindenhonnan. Dugig volt a táncparkett, sőt az egész pub. Nagyon sokan eljöttek a megnyitóra, hiszen még a belépők is fél áron voltak és az italok is. Már egy ideje nem is láttam a többieket, lehet, itt hagytak, mert unalmas volt nekik a buli. Majd valahogy haza jutom, ha így is van.
Egyre több pohár fogyott és egyre tompább lett az érzékelésem. Nem foglalkoztam senkivel, sem csak jól éreztem magam. Az egyik srác megfogta a csípőm és szorosan magához húzott. Fejem hátra dobtam a vállára, és ritmusra mozgattam a csípőmet. Éreztem, ahogy kezei végig siklanak a combjaimon és benyúl a ruhám alá. Egyből elléptem tőle és meglöktem egy kicsit, mire megragadta a karom és visszarántott. Próbáltam eltolni magamtól, de erősebb volt nálam. Tudtam, ha most kiabálnék azt senki, a hallaná a zene miatt. Belemarkolt a fenekembe és a nyakamhoz hajolt. Irtóztam az ilyen emberektől. Erőszakkal próbálnak valakit magukévá tenni. Gerinctelen féreg az összes. Egy erős kar fonódott hasam köré és elhúzott a sráctól, aki egyből felkapta a fejét, bár lehet nem kellett, volna neki. Egy jól irányzott jobbossal a földre került. Nagyokat pislogva nézett fel rám, illetve rém és a mögöttem álló személyre. Felállt a földről és száját megtörölve ment el. A megmentőm karja továbbra is fogott. Meg akartam nézni ki az, de nem tudtam megfordulni. Csak néztem, ahogy az a féreg elmegy, és azon kaptam magam, hogy tök egyedül állok ott. Már nem volt mögöttem senki sem csak a táncoló tömeg, akik eddig is.  Átvágtam magam a tömegen, és keresni kezdtem valakit. Valaki, aki a társaságunkból van. Nem akartam egyedül lenni. Végül megtaláltam a dohányzó helyen azt, akit valójában akartam. Egyből Zayn köré fontam a karjaim és szorosan öleltem. Zayn olyan mintha a bátyám lenne. A nem létező Bátyám. Átkarolt egyik kezével, míg a másikkal elnyomta a csikket.
- Mi a baj? – hajolt fülemhez.
Nem válaszoltam csak megráztam a fejem és pólójába fúrtam arcom. Megijedtem. Ha az a valaki, akkor nincs ott talán, megerőszakol. Tudom milyen rossz, mikor megütik az embert tiszta erőből, de azt sose akarom érezni milyen mikor valakit, megerőszakolnak. Három éve vagyok egy csoport elnöke, aki bántalmazott gyerekekkel foglalkozik és olyanokkal, akiket megerőszakoltak. Amikor elmesélnek egy-egy története a szívem hasad, meg hogy valaki ilyenre képes.
Zayn megfogta a kezem és visszamentünk a többiekhez, akik a galérián voltak fent. Beültünk hozzájuk és rendeltünk koktélokat. Louis éppen arról mesélt milyen volt mikor elmentek síelni. Sokat nevettünk rajta. Végre kihozták az italokat és Brooke fintorogva nézett a pincérnőre, mire ő szinte a többiek nyakába ugrott.
- Azta! Sziasztok! Mért nem szóltatok hogy itt lesztek? Harry lent van a pultnál, mindjárt szólok neki!
- Lányok, ő itt Caroline. – nézett ránk El – Szokjatok hozzá.
- Hát ez borzalmas! – nevetett Jenn – Harry csaja komolyan egy pincérnő?
- Tényleg! – röhögött fel Niall és Louis egyszerre.
- És akkor mi van? Gondolom, nem azért van vele Harry mert pincérnő. – mondta Zayn.
- Lásd be Édes, azért elég vicces. Harry Styles és egy orrhangú pincérnő. Kitudja, hol találkoztak. – nevetett Brooke.
Végül Zayn is beadta magát és nevetni kezdett. Mindenki nevetett kivéve Én. Azon gondolkodtam melyik, lenne a jobb, ha most elmennék, vagy csendben itt maradnék és egy szót, sem szólnék. Már álltam volna fel, mikor Harry az asztalunkhoz ért és pacsizott a többiekkel. Magas alakja jóval a többiek fölé tornyosult és haja fel volt állítva, mint régen. Inge mellkas középig volt gondolva így látszott a madaras tetoválása. Idegesen hajtottam le a fejem és ujjaim tördelni kezdtem. Harry még mindig szuper jól néz ki. Talán tévedtem és még mindig megmozgatja a fantáziámat. Beült mellém, hiszen csak mellettem volt hely és rám mosolygott. Kezembe vettem az italom és bele ittam. Hallgattam, ahogy a többiek beszélgetnek és néha helyeseltem valamit, amit Jenn mondott. Harry közelebb hajolt a fülemhez és csikizte bőrömet meleg lehelete.
- Nem beszélgetünk? Van még szabad asztal. – nézett körbe.
- Ühm.. Itt is tudunk nem? – dörzsöltem meg karom.
- De itt olyan mintha bele szólnák a többiek történetébe. Gyere már, meghívlak pár körre is.
- Legyen. – bólintottam, majd átültünk egy másik asztalhoz és leültünk egymással szemben.
Harry rendelt két koktélt és egy üvegpezsgőt, majd mosolyogva rám nézett. Zavartan néztem körbe és megigazítottam a lábaimon a ruhámat.
- Jó újra látni. Mesélj, mi van veled. – hajolt kicsit közelebb hogy a zenétől halljon is valamit.
- Hát, semmi. Most lett vége a turnémnak. Most pihenés van. – vontam meg a vállam – És veled mi van?
- Semmi különös. Nekünk is nem rég lett vége a turnénak és most pihenés. Családod hogy van? Öcséd nagy már?
- Jól vannak. – mosolyodtam el – Mike hatalmas nőcsábász. Amikor Párizsban volt koncertem a fellépés alatt azzal szedte fel a csajokat, hogy én vagyok a nővére.
- Komolyan? Akkor semmit se változott.
- És Gemma? Anyukád? – ittam italomba.
- Jól vannak. Gemma itt van Londonban, Anya meg otthon van.
- Az jó. – figyeltem a poharakat, amit Caroline az asztalra tett, majd elment – És ő Barátnőd?
- Igen. – bólintott – Neked van valakit most?
- Nem, már nincsen. – ráztam meg a fejem.
- Mi történt? – ült át mellém és rám nézett.
- Megcsalt. – vontam meg a vállaim – Többen mondták, hogy ne bízzak benne, de szeretem. És végül ez lett. Másoknak volt igaza.
- Értem. De jól vagy nem?
- Persze, teljesen jól vagyok.

****

Nevetve estem be az ajtón és a földön feküdve rúgtam le magamról a magassarkú cipőimet. Jenn a falnak támaszkodva nézett rám és nevetett. Elővette a telefonját és berakta a kedvenc számunkat. Egyből felugrottam a földről és teli torokból énekelni kezdtünk. Berohantunk a kanapéra és azon ugrálva utánoztuk a gitár mozdulatokat. Niall kicsit később jött be Harry társaságában. Zayn a fejét vakarva jött le az emeletről Brooke társaságában és minket néztek. Összenéztük barátnőmmel és vigyorogva üvöltöttük a refrén részét. Jenn átugrott a másik kanapéra, Én pedig a távolabb lévő fotelba akartam, de útban volt egy asztal. Hatalmas koppanással értem földet. Egyből elhallgatott a zene és mindenki hozzám rohant. Összekapartak a földről, én pedig csak nevettem. Leültettek a kanapéra és Brooke hozott egy csomag jeget. Rátették a csuklómra, ami egyből csúnyán bedagadt és lilulni kezdett.
- A végén elintézed, hogy ügyeletre kelljen vinni téged. – ült be mellém Zayn.
- Jól vagyok! – álltam fel és felmentem.
Utánam néztek a lépcsőn, ahogy tántorgok, majd bementem a szobába. Ami végül leesett, hogy Harry szobája és azért vannak a közös emlékeink itt. Bedőltem az ágyba, és magamra húztam a takarót. Hallottam, ahogy néha kinyílik a szoba ajtaja, majd bezárul, de nem volt erőm megfordulni vagy megszólalni. Kimerültem. A párna egy az egyben átvette Harry jellegzetes illatát. Amitől olyan érzésem volt mint régen, mikor mellettem feküdt.